"Elfordítottam a fejem, hogy odanézzek, és akkor… És akkor történt, hogy először megláttam Antai-Kelemen Ádámot, Cortezt. Abban a pillanatban, ahogy megláttam, görcsbe rándult a gyomrom, és úgy éreztem, muszáj lehajtanom a fejem és úgy tenni, mintha csinálnék valamit, máskülönben elárulom magam."
"– Neményi! – fordult hozzá az ofő. Arnold kedvtelenül megfordult. – Négy percet késtél.
– Elnézést, lerobbant a busz – vonta meg a vállát.
– Tudom, hogy édesapád hozott iskolába, autóval – tette csípőre a kezét az ofő.
– Valóban, de előttünk lerobbant egy busz. Idő volt kikerülni – közölte.
Az ofő végiggondolta ennek a valószínűségét, majd inkább legyintve elengedte, és miközben Arnold a helyére ült, izgatottan folytatta."
"Cortez üzenete: Átküldöm a két irodalom beadandót, ellenőrizd le pls.
Reni üzenete: Jó, persze, küldd! Mi az a pls?
Cortez üzenete: lol :) Gyúrj rá az angolra! pls = please (kérlek)
Reni üzenete: Köszi! :) De mi az a lol?
Cortez üzenete: :) :) :)"
"– Anyu, szeretnék mondani valamit – kezdtem némi töprengés után. Anyu, aki lehajolva rámolt a konyhaszekrénybe, egy pillanat alatt felegyenesedett, és lesápadva meredt rám.
– Lógtál az iskolából?
– Dehogy! – vágtam rá a fejemet rázva.
– Rossz társaságba keveredtél? Te jó ég, megzsaroltak?
– Anya! – vágtam közbe élesen, mielőtt még egyre rosszabbra gondolna. – Anyu, csak azt akartam mondani, hogy nem szeretem a majonézt!
– Ó! – tette a szívére a kezét megkönnyebbülten. – Jó, akkor nem teszek az uzsonnádba. – bólogatott."
/Szent Johanna Gimi 1-Kezdetek/
"-Jól van, Tony Hawk, szedd össze magad, egy kis leckeírásba még senki nem halt bele – vigyorgott Cortez nagymamája.
– Még – vágta rá Cortez."
"– Emó, mi van veled?
– Semmi – vonta meg a vállát Virág.
– Akkor miért sírsz? Pattinson fodrásznál volt, vagy mi van? – röhögött Ricsi."
"Cortez üzenete: ???
Reni üzenete: ?
Cortez üzenete: Mit csinálsz? Késő van.
Reni üzenete: Megnéztem vmit.
Cortez üzenete: Aha.
Reni üzenete: És te?
Cortez üzenete: Várok.
Reni üzenete: Mire?
Cortez üzenete: A szüleim… msn… meg kell várnom őket, kábe egy óra múlva jönnek.
Reni üzenete: A szülinapod miatt?
Cortez üzenete: Ja.
Reni üzenete: Értem.
Cortez üzenete: Na tűnés aludni.
Reni üzenete: Megvárjam veled?
Cortez üzenete: Nem kell, de azért kösz.
Mosolyogva néztem az egymás
"-Ne már, mi van ha egy hal van benne? – riadt meg Virág.
-Hal? Emó, olyan sötét vagy, mint az éjszaka – fakadt ki Ricsi. -Ki ajándékoz halat becsomagolva?"
"– Mi az, ami neked van, és Edinának nincs? – kérdezte.
– Elnyűtt kötött kardigánom?"
/Szent Johanna Gimi-Együtt/
„Mi azért Arnolddal elég sok hullócsillagot láttunk, és csodálatos volt, utólag meg is beszéltük, hogy nagyon megérte kivárni. Sőt, a végén még Virág is látott, összesen kettőt. De az egyikben nem biztos, azt mondja, lehet, hogy repülő volt. :)”
„-Virág, vedd le a kokárdát, október 23. van! Te jó ég!”
„Zsolti: 5/4 – utolsó szünetben megkísérelte leengedni az ablakon át a táskáját, hogy a tizenkettedikesek feltöltsék chipsszel és ropival. Odáig jól ment a dolog, hogy összekötött sálakkal elkezdték leengedni, de a földszinten lévő nyelvi előadó ablakából Mr. O’Realy kinézett, és így véget ért a kísérlet.”
„– Elteszed! – Még egy hari! – Még egy, de aztán elteszed! – rázta a fejét Kardos hitetlenkedve. Zsolti egy másodperc alatt végiggondolta az egészet, szerintem elképzelte a megszáradt szélű csigát, így inkább úgy döntött, hogy egy harapással megeszi. Elképesztő, sikerült az egészet begyűrnie, bár néhol kilógott, ott még az ujjával megpróbálta benyomkodni a szájába.”
„Reni üzenete: Köszönöm.
Arnold üzenete: Mit?
Reni üzenete: Mindent.
Arnold üzenete: Nm.
Reni üzenete: Te rövidítettél?????
Arnold üzenete: Rossz hatással vagy rám.”
„– Meddig jutottál? – kérdezte Ricsi. – Elkaptam a lépcső korlátját. Akkor ragadta meg a karom Máday. – Sajnálom. És milyen volt? Mi van odakint? – kérdeztem mosolyogva, mert szerintem ez a dramatizálás tökre vicces. – Odakint? Szabadság. És egy pillanatra éreztem a büfében kapható hamburger illatát – nosztalgiázott Zsolti, és révetegen nézett. – Minden rendben lesz, kijutunk – veregette meg Cortez a vállát /Szent Johanna Gimi-Egyedül/
„– Na, engedj – tolt félre Ricsi, és bekopogott.
– Mondd a jelszót!
– Szétütöm a fejed! – közölte, mire azonnal kinyílt az ajtó, és mi azonnal becsörtettünk a terembe.
– Ez volt a jelszó? – csodálkozott Virág, miközben elhaladtunk Andris és Robi mellett.
– Nem – vihogott Andris. – De megijedtünk.”
„– Passz – vonta meg a vállát Cortez, és laza mozdulattal visszaadta a lapot.
– Pedig azt hittem, rögtön rájössz a megoldásra – húzta Arnold gúnyos mosolyra a száját.
– Ugyan. Nem venném el a kedvenc elfoglaltságodat. Menj és járkálj töprengve, olyan jól áll – vágta rá Cortez. Arnold erre kontrázott, miszerint Corteznek semmi keresnivalója itt, aztán Cortez mondta, hogy Arnoldnak semmi köze hozzá, hogy mikor hol van, aztán… Aztán köztük állva kapkodtam a fejem, és kezdtem nagyon unni. Mindkettőt.
– Nem zavar titeket, hogy éppen egy versenyen vagyunk? – kérdeztem hitetlenül. Másodpercre pontosan érkezett a válaszuk. Arnold rávágta, hogy „de”, Cortez pedig, hogy „nem”. Aztán Arnold a fejét rázva közölte, hogy képtelen Cortezzel együttműködni, aki rávágta, hogy „a franc akar vele együttműködni”. Egymás szemébe nézve álltak, én meg sóhajtva megfordultam, és úgy döntöttem, ott hagyom őket.”
„Ha Brazíliába mész, akkor miért portugálul tanulsz? Miért nem brazilul?”
„Cortez éppen zenét hallgatott a telefonján, amikor szó szerint lefékeztünk előtte. Kérdőn nézett fel ránk.
– Mit tudsz?– förmedt rá Kinga.
– Tessék? – kérdezte döbbenten. Jogos volt a csodálkozása.
– Ricsinek van barátnője? – tért Kinga a tárgyra, és csípőre tette a kezét. Ez volt a „rettegett Kinga” póz.
– Ja, azt hiszem– vonta meg a vállát Cortez.
– Ismered?
– Miért? – kérdezte, és miközben felállt, eltette a telefonját.
– Mert mi tudjuk, hogy kivel jár.
– Én is – mondta Cortez nyugodtan.
– És szerinted ez nem furcsa?
– Nem.
– A fenébe, hogy te mindig ilyen bőbeszédű vagy! – kiáltott rá Kinga mérgesen.
– Most erre mit mondjak? Az ő dolguk. Majd ha akarják, elmondják.
– Én is ezt mondtam – vágtam rá. Cortezzel Kingára néztünk, aki csak nem nyugodott le.
– Jogom van tudni!
– De hiszen tudod– mosolyodtam el.
–Jogom van nyilvánosan tudni – érvelt Kinga.
– Elmondják, ha akarják.
– Te hogy bírod ki, hogy nem mondod el senkinek? Hogy nem kezdesz el üvölteni a folyosón? – nézett Kinga Cortezre.
– Szerintem, mert normális vagyok – válaszolta ösztönösen, én pedig elnevettem magam.”
„A teremben mindenki leült e helyére, és az osztály hangoskodva várta az ofőt. Haller a bizikkel a kezében lépett be, és kért egy kis csendet. Aztán még egyszer kért egy kis csendet. Végül könyörgött egy kis csendért.”
/Szent Johanna Gimi-Barátok/
„Cortez üzenete: Holnap mozi?
Reni üzenete: Oké!
Cortez üzenete: Bocs, félreküldtem.”
– Reniii – pisszegett Virág.
– Igen? – fordultam felé.
– Nem értem a tízest. Gyorsan megkerestem, és lesúgtam a helyes választ.
– Ugye csak visszatértél arra a kérdésre? – kérdeztem riadtan.
– Nem – rázta meg a fejét. – Ott tartok.
– Száz kérdés van! – kaptam a fejemhez.”
– Ren, annyira bírlak. De komolyan – lépett mellém Ricsi. Ismertem ezt a nézést. Ez volt az „add ide a matekházit” pillantás. Kivettem a táskámból a spirálfüzetem, és felé nyújtottam. Azonnal ráugrottak, Virág, Ricsi, Zsolti, Dave és Macu is. Örülök, hogy új osztálytársunk beilleszkedett és rászokott arra, hogy nem tanul, továbbá rólam másol minden házit. Nem lóg ki a sorból."
„Az állatkertig körülbelül ezerszer szóltak rá Zsoltira, például, hogy ne zavarja a buszvezetőt, ne egyen a metrón, és a Deák térnél, hogy azonnal szálljon vissza a szerelvénybe! De kapott Andris és Robi is, hogy ne lökdössék az embereket, Ricsi, hogy adja át a helyét a néninek, Cortez, hogy a zenelejátszója olyan hangos, hogy zavarja az utasokat, valamint Dave, hogy ne fotózzon a telefonjával idegeneket… Virág vinnyogása, hogy mikor láthatja már a zsiráfot, meg sem kottyant a két tanárnak, túlságosan lekötötte őket a fiúk fegyelmezése."
„Haller, Baranyai és Máday váltottak pár szót, miközben a két osztály már az ajtóhoz állva sorakozott.
– Jó tanulást, gyíkok! – kiáltotta Ricsi a minket bámuló kilencedikeseknek.
– Pósa! – kapta fel a fejét az ofő azonnal.
– Na jó, rendeződjetek kettes sorokba – lépett hozzánk Baranyai.
– Tanárnő, fogná a kezem, amikor átmegyünk az úttesten? – kérdezte Zsolti. Baranyai lesütötte a szemét, és szerintem rájött, túlvállalta magát."
Ágnes Gárdonyi: „-Tudod, Zsolti olyan, mint a frissen leesett hó. Mindig meglep. Sokszor a pokolba kívánod, és olykor dühös vagy miatta. De valamiért szereted. [Kinga]”
/Szent Johanna Gimi-Remény/
"– Miért van nálad popcorn? – kérdeztem csodálkozva. (Reni Zsoltit)
– A diétám szerint fehérje napom van.
– És szerinted ebben van fehérje? – dörrent rá Kinga.
– Fehér, nem?
– Te jó ég – forgatta a szemét Kinga, és belenyúlt a zacskóba, hogy kivegyen belőle egy marékkal."
"– Pszt, Ren – sziszegte Ricsi.
– Igen? – emeltem fel a fejem, és kárdőn néztem felé.
– Van töripuskád?
– Nem ,tanultam.
– Segítesz?
– Persze. Mit nem tudsz?
– Miből írunk? – kérdezet vissza.
– Szerinted?
– Töriből, nem? – folyt bele a beszélgetésbe Virág.
– Ja, odáig én is eljutottam – biccentett Ricsi.
– Na jó, sűrgösen írjatok ki pár évszámot – dobtam át Virág padjára a füzetem.
– Köki – bólintott. – Ööö, izé – tette hozzá. – Kábé hol tartunk?
– Virág! – csóváltam a fejem. – Az utolsó oldal.
– De az üres – csodálkozott.
– Mármint az utolsó teleírt oldal – sóhajtottam.
– Úúú, mgvan."
"Cortez következett, forgatta a számkombinációt, aztán kinyitotta az ajtaját. A szekrényajtajára semmi nem volt ragasztva (nem is feltételeztem róla), belül pedig a tesicucca és a gitártokja volt.
– Abban mi van? – mutatott Máday a szekrényben lévő tokra. Cortez behajolt érte, kivette, és az ig. helyettesre nézett.
– Nem tudom, hogy mondjam el, hogy elkerüljem a döbbenetet – kezdte, és óvatosan lehúzta a cipzárt. – Ebben a gitártokban… – folytatta, és a hatás kedvéért kissé lassabban nyitotta ki. Máday összehúzott szemmel, afféle „most megvagy!” nézéssel figyelte az eseményeket. – Senki ne ijedjen meg – figyelmeztetett minket Cortez –, de ebben egy gitár van – mondta ki, és felnyitotta a tokot. Mindenkiből kitört a nevetés, Máday pedig idegesen megrázta a fejét."
"– Reménytelen – nézett rám Cortez, és a szeme sarkában ott bujkált a mosoly.
– Nem, nem. Belejövök. Kocsit váltok – erősködtem.
– Oké, mutatom, mik vannak – biccentett.
– Azt, azt kérem – mutattam a képernyőre, mire Cortez megállt a menüben, és röhögve megrázta a fejét.
– Az egy busz."
"– Minek öltözzek be?- szenvedtem tovább.
– Csak ismersz alapfilmeket.
– Nem igazán – húztam el a számat. -Illetve – csillant fel a szemem – a Jurassic Parkot láttam. Az kult?
– Igazad van, Reni, öltözz dinoszaurusznak – röhögött ki Cortez, mire rádöbbentem, ez valóban nem túl jó ötlet. De csak tudtam mondani egy kultfilmet. :)"
/Szent Johanna Gimi-Ketten/
"– Holnap semmi olyan nincs, amire most tanulsz.
– Nem holnapra tanulok.
– Akkor?
– Úgy általában. Mindenre.
– Aha. Tehát azt akarod, hogy ha valaki kiugrik eléd egy ház mögül és rád ordít, hogy mondd el Ottlik Géza életrajzát, akkor válaszolni tudj rá – töprengett.
– Igen. Mindenképp – bólogattam nevetve.
– Értem. Ez így teljesen jogos.
– Tudom, hogy erre kevés esélye van, de azért büszke lennél nem?
– Figyelj. Ha valaki kiugrik eléd egy ház mögül, akkor leütöm. Viszont amíg ájult, simán elmondhatod neki az életrajzot, én meg nagyon büszke leszek – legyintett lazán."
"– Utálom ezt – nyöszörgött Virág. Aztán hozzátette: – Hétvégeken hazajöhetek?
– Virág, nem börtönbe mész! Persze, hogy hazajöhetsz! És én is lemegyek hozzád, amikor csak tudok.
– Úúú, az de jó lenne! – csillant fel a szeme, én meg elnevettem magam.
– És annak is örülök, hogy nem leszel ott egyedül – közöltem némi hatásszünet után, amikor elképzeltem, hogy Virág a két rockerrel egy suliba kerül. Na, és ott volt még a levegőben egy ki nem mondott kérdés. Ricsi. Aki egyelőre nem nyilatkozott arról, mik a tervei a jövőre nézve, de gyanítom, nem engedi el egyedül Virágot...
"Hát, ez egész jó volt – ismerte be Zsolti. – Ez a Billy tudott valamit – tette hozzá.
– Nagy Zsolt, kérhetem, hogy ne becézd Shakespeare-t? Köszönöm – nézett rá unottan Kardos. "
" – Két repjegy? Azt vennél? – kérdeztem halkan.
– Aha.
– Hű. Kettőt? – vigyorogtam.
– Szeretek kényelmesen utazni, jól jön két hely – felelte, mire lehervadt a mosoly az arcomról, Cortez pedig jóízűen felnevetett. – De béna vagy!
– Nem vagyok – ellenkeztem zavartan. – Akkor az egyik az enyém lenne?
– Szerinted? Persze. "
/Szent Johanna Gimi-Útvesztő/
„-A szüleim neve anyu meg apu – kezdte. – Továbbtanulási szándék ismeretlen, a kémiatételek meg jól vannak.
-Ne humorizálj! – ripakodott rá Kinga. -Apád neve?
-Pósa Gábor -mondta.
-Anyád neve?
-Pósa Gáborné -felelte mire Kingának összeszaladt a szemöldöke.
-Elváltak a szüleid. Leánykori nevet kérek.
-Az enyémet? – kérdezett vissza Ricsi, Cortezék meg szakadtak a röhögéstől."
„– Látni fogsz aludni. – Megértem, hogy összeráncolta a szemöldökét.
– És?
– Az alvás személyes dolog. Ne nézz közben!
– Reni… – kereste a szavakat. – Nem tudom, hogy feltőnt-e, de nem vagyok pszichopata. És, mivel nem vagyok az, így nem szoktam alvó embereket nézni.”
„ – Valaminek a vége mindig valaminek a kezdete.
– Na, jó – néztem fel rá összehúzott szemöldökkel. – Most döntsd el, hogy szép vagy okos akarsz lenni. A kettő együtt nem fair.”
„– Pszt. Virág – szólt Cortez. – Hallgathat egy ekkora ember Ramonest? – kérdezte. Na, ő is ért a gyerekekhez. Mi az, hogy „ekkora ember”? Ez kész.”
/Szent Johanna Gimi-Örökké/
Illusztrált idézetek
"-Rohantam rajzra. Cortez jössz-Nézett rá virág csillogó szemmel Virág.
-Egy perc.Csak megyek egy kört-Ült fel a robogóra ,és térdének támasztotta a bukósisakot.
-Oki, bent találkozunk-Sietett be Virág.
-Menjünk be ,mi is-Ragadta meg a karom Arnold, és megfordult ,hogy bemenjünk a kapun.Még egy pillanatra a robogón ülő Cortezre pillantottam ,aki mosolyogva rágózott ,és fél szemöldökét felvonva engem nézet.Kicsit menő volt.Kicsit...
-Reni?-Kérdezte
-Igen?-Kérdeztem vissza döbbentve
-Jössz velem?
-Nem-Szólt vissza Arnold helyettem, mire mindenki kérdőn felé fordult
-Neményi majd szólók ,ha hozzád szólok-Mondta Cortez, és újra rám nézett.
-Kezdődik az olvasókör...-hebegtem, de ez nem tűnt túl népszerű válasznak, egy csomóan "húúú"-zni kezdtek-
-Oké-tette fel a kezét, és röhögve oda fordult egy csoport végzőshöz.
-Jó-mondtam hirtelen, mire Arnold megpördült a tengelye körül, és vissza nézett rám.
-Reni ,ne menj.Kardos vár.Fogalmad sincs, hogy tud-e egyeltalán vezetni.Veszélyes.
-Csak egy sulikör-indultam le a lépcsőn, és közben kivettem Ricsi kezéből Virág sisakját, amit direkt nekem nyújtott oda.
-Reni!-kiáltott utánam újra Arnold
-Mindjárt jövök-közöltem egyszerűen, feltettem a sisakot aztán felültem Cortez mögé."
/Szent Johanna Gimi-Barátok/
"Elszúrtam.Tudom.És még mindig fáj,ha rá gondolok.De mit kéne tennem?Cortez az értésemre adta, elég világosan ,hogy lezárta a kettőnk dolgát.Tiszteletben kell tartanom.Ha kínzom magam,ha nem eszek egy évig, nem alszom többet, akkor sem változtathatok rajta.Leültem az íróasztalomhoz kinyitottam a matek füzetemet,és hirtelen felindolásból írni kezdtem egy üres oldalra.Düh,csalódotság és elmúlt évek minden sérelme volt az ,amit papírra vetettem. Leírtam ,hogy szeretem.Hogy szeptember 8-án úgy belezúgtam ,hogy azt se tudtam, hol vagyok.Hogy ,soha nem tudtam mit gondol.Hogy végig néztem ,ahogyan mindenki rajta lóg.Hogy mit éreztem ,amikor Vikivel járt.Hogy mi volt bennem szilveszterkor, amikor megcsókolt ,és amikor továbbra is Viki volt a barátnője.Leírtam mindent."
/Szent Johanna Gimi-Remény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése